Válasz Tomka Béla kritikájára

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Szántó Zoltán Oszkár1 1*, Aczél Petra2, Csák János3
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1 PhD, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Központ

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
2PhD, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Központ

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3címzetes egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Központ
 
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A Magyar Tudomány 2022. áprilisi számában, a Vélemény, vita rovatban jelent meg Tomka Béla Társadalmi jövőképesség mutató a Corvinusról: Észak-Korea jövőképesebb, mint Svájc? című írása (Tomka, 2022). Az alábbiakban határozottan visszautasítjuk a szerző „kritikainak” szánt megállapításait, s a tisztelt olvasóra bízzuk, hogy az általunk leírtak fényében eldöntse azok szakmai megalapozottságát.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tomka a társadalmi jövőképesség index 2020-as jelentéséről írta meg véleményét, teljesen figyelmen kívül hagyva a riport műfajának kritériumait, a jelentésben idézett, a témában már korában megjelent elméleti és módszertani munkákat, egyszersmind adatokkal meg nem támasztott vélelmeket közölve. Ez kevéssé felelhet meg ma a tudományos diskurzus alapvető szabályainak, hiszen nem ad alapot a vitára. Ezért alábbiakban elsősorban kiigazító megjegyzéseket teszünk.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tomka szerint a bírált mű „…egy mondatban sem reflektál a témához kapcsolódó hatalmas nemzetközi szakirodalomra – sőt, egyáltalán nem idéz nemzetközi irodalmat”. Ez a megállapítás helytállónak tűnhet a szóban forgó riport2 vonatkozásában, ha nem lenne benne egyértelmű utalás a társadalmi jövőképesség normatív, analitikus és diszkurzív koncepcióját, elméleti és szakirodalmi beágyazottságát részletező korábbi magyar és angol nyelvű tudományos közleményekre. Álljon itt néhány sor a recenzált mű előszavából:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
„This study aims to summarize in Part I the concept of Social Futuring (SF) and the methodology applied for the compilation of the Social Futuring Index (SFI). In Part II the 2020 SFI rankings of OECD countries and their detailed country SFI profiles are presented.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
The project was undertaken by the Social Futuring Center (SFC) at Corvinus University of Budapest (CUB), Hungary, between 2017 and 2020. The normative, analytical and discursive frameworks of SF have been published recently both in Hungarian and in English:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Aczél – Csák – Szántó (eds.): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása (2018);

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Aczél – Csák – Szántó (eds.): Society and Economy. Special issue on Social Futuring (2018).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
The foundations of SFI were summarized in Szántó – Aczél – Csák – Ball: Foundations of the Social Futuring Index. Információs Társadalom (2019). The comparison of the SFI with eight similar global indices in terms of nature, society and economy is available in Kocsis: The Social Futuring Index (SFI) in the Context of Economy, Society and Nature – Comparing Nine Composite Indices Measuring Country Performance. SF-Working Paper Series No. 9/2020.” (Szántó et al., 2020, 5.)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ezekben a tudományos közleményekben, tizennégy magyar és hét angol nyelvű, online is elérhető tanulmányban láttak napvilágot a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom kritikai feldolgozásán alapuló tudományos érvek, amelyek a társadalmi jövőképesség index fogalmi és módszertani alapjául szolgáltak. Az igaz, hogy a társadalmi jövőképesség index eredményeit közlő riportban ezek csak összefoglalva, eredeti hivatkozások nélkül szerepelnek, de azt állítani, hogy nem léteznek, súlyos tájékozatlanság, a kutatás bírálata során ezeknek az eredményeknek a figyelmen kívül hagyása igencsak félrevezető ítéletekhez vezet.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tomka szerint továbbá „a szerzők azt sem indokolják, hogy miért éppen az adott mutatókat alkalmazzák a rendelkezésre álló számtalan alternatíva közül, továbbá nem indokolják furcsa súlyozási gyakorlatukat sem.” Aki a kutatás eredményeit a maga teljességében veszi szemügyre, annak számára egyértelművé válik: a társadalmi jövőképesség index alapszerkezetét alkotó normatív sztenderdek, pillérek, dimenziók és indikátorok (beleértve a súlyozást) pontosan a bírálatban negligált normatív, analitikus és diszkurzív keretekből származnak. Pontosabban: a Tomka által is felsorolt normatív sztenderdek (béke és biztonság, kötődés, gondoskodás és egyensúly) és pillérek (ökológia-geopolitika, technológia, társadalom-gazdaság, kultúra) pontosan a kritika során figyelmen kívül hagyott klasszikus és kortárs szakirodalom interpretációjának eredményeképpen születtek meg, holisztikus szemléletben. A társadalmi jövőképesség koncepciójának gyökerei a klasszikus görög filozófia „jó élet valamely rend egységében” gondolatköréig nyúlnak vissza, s gazdagodnak például az evolúciós pszichológia, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok egyes eredményeivel. Álljon itt egy további idézet a recenzeált műből, melyben a társadalmi jövőképesség koncepcióját megragadó mutatók kiválasztásának menete került összegzésre:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
„The SFI is a composite index of sub-indexes comprising a hierarchical indicator system based on the conceptual framework defined by the Social Futuring Initiative. Simply put, the SFI is a weighted average of carefully selected indicators, which best capture the elements of Social Futuring.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
The SFI comprises 28 indicators which were selected with the assistance of an expert panel. All indicators are normalized – after outliers were handled – on a scale of 0 to 100. The indicators are weighted and aggregated according to the structure of the SFI framework.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
In order to best grasp and convey the concept of the indicator, a hierarchical structure was selected from a number of indicator system structures. The hierarchical structure makes it possible to create sub-indicators at different levels to examine the contexts of the conceptual framework, which makes the analysis even deeper. In general, such indicator systems are the most suitable choice for the better presentation of complex, multi-dimensional phenomena.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
In order to connect the normative standards with the pillars defined in the overall framework, definitions were prepared to describe the phenomena of nine essential paired intersections of the two aspects, based on which appropriate indicators could be selected.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
An expert panel with specialists from different academic disciplines and statistics selected the indicators and compiled the first set of indicators that best suited the written definitions. The selection process of the indicators followed the basic principle that indicators had to:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • be measurable/available,
  • be accessible from official, publicly available sources,
  • have at least OECD-country coverage,
  • be without or have limited overlap with other indicators, and
  • be associated with a measurable range.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Several workshops served to finalize and fine tune the indicator set to avoid overlaps, as well as to maintain a balance between the different elements of the framework. The first set covered around 120 indicators, which was reduced to the final 28 essential indicators, which are deemed relevant and meet the above-mentioned basic principles.” (Szántó et al., 2020, 16–17.)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mindezek fényében az a megállapítás, hogy a mutatók kiválasztása esetleges lenne, szintén nehezen védhető. Ebből persze nem következik, hogy ne lehetne az egyes mutatókat vitatni, s akár jobbat javasolni helyettük. De ebben az esetben, konstruktív módon, már nem magát az indoklás tényét hiányolja a bíráló, hanem a konkrét mutató kiválasztásának indoklását teszi vita tárgyává. Ami pedig a súlyozási gyakorlatot illeti, az szintén a társadalmi jövőképesség koncepciójából fakad, ahogy ez is egyértelműen ki lett fejtve, igaz tömören, a műben. A súlyok, az elméleti megfontolások alapján, pontosan az egyes normatív sztenderdek és dimenziók fontosságát fejezik ki:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
„These four normative standards follow each other in a hierarchical order: without the minimum level of Peace & Security, there can be no Attachment, Care and Balance, without the minimum level of Attachment, there can be no Care and Balance, and without the minimum level of Care, no Balance is possible. […] The height of the four normative standards indicates their different weights in calculating the SFI, namely: 40%, 30%, 20% and 10%, reflecting their hierarchical importance. Furthermore, we consider Assets and Family to be two key dimensions which deserve double weighting.” (Szántó et al., 2020, 11., illetve 14.)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tomka véleménye szerint a társadalmi jövőképesség index a kis népsűrűségű, alacsony fejlettségű és autoriter berendezkedésű országoknak kedvez. Ezt a megállapítását is könnyű megkérdőjelezni, ha egy pillantást vetünk az OECD-országok összetett rangsorára, melyet Kanada, Ausztrália és Norvégia vezet. A sorrendben valóban vannak „meglepetések”, de ezt inkább az új koncepció, nem pedig a módszertani hiányosságok számlájára írhatjuk.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 2017-ben bevezetett társadalmi jövőképesség holisztikus fogalma a társadalmi entitások (például: országok, városok, csoportok) felkészültségét fejezi ki a tekintetben, hogy mennyire képesek megőrizni tagjaik számára a jó élet feltételeit valamely rend egységében, a jövőbeli változások stratégiai kezelése révén. A jó élet kereteit a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás, valamint az egyensúly adja, a változások pedig az ökológia-geopolitika, a technológia, a társadalomgazdaság és a kultúra területein jelennek meg, és igényelnek stratégiai kezelést. A társadalmi jövőképesség mértékét a társadalmi jövőképesség index segítségével tudjuk kifejezni, melynek logikája a multidiszciplináris fogalmi alapokból származik. Egy tárgyilagos és a Magyar Tudomány színvonalához méltó kritika nem hagyhatja figyelmen kívül a kutatás teljességét. Az elmúlt időszakban minden eredményünket és adatunkat teljes mértékben nyilvánossá tettük, ahogy azt az elemi tudományetikai normák megkövetelik. A bírálat címében megfogalmazott hatásvadász kérdésre adott szakszerű válasz megfogalmazásához pedig elvárható Tomka Bélától, hogy az Észak-Koreára vonatkozó megbízható adatait közölje, a társadalmi jövőképesség index módszertana szerinti számításokkal együtt.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Természetesen Tomka Bélának szíve joga a tudományos kritika megfogalmazása a szóban forgó művel kapcsolatban, de annak is vannak szabályai: a társadalmi jövőképesség indexszel kapcsolatos kétségeit a kutatás teljes összefüggésrendszerét megismerve kellett volna megosztania a tudományos közösséggel, alaposan figyelembe kellett volna vennie az index alapjául szolgáló elméleti koncepciót, s annak a módszertannal való szerves kapcsolatát, s akkor nem jutott volna ennyire kétséges, egyoldalú és alaptalan következtetésekre. Tisztelettel javasoljuk, hogy akinek sikerült, mindezek után, még jobban felkelteni az érdeklődését a társadalmi jövőképesség koncepciója és mérése iránt, tanulmányozza az alábbi írásokat. A konstruktív és megalapozott észrevételekre pedig mindig nyitottak maradunk.
 

Irodalom

 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (szerk.) (2018): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/Magyar/2018_Tarsadalmi_Jovokepesseg_Egy_uj_tudomanyterulet_bemutatkozasa.pdf

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (eds.) (2018): Society and Economy. Special issue on Social Futuring. http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/English/204_2018_40_s1_1-1_6.pdf

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kocsis T. (2020): The Social Futuring Index (SFI) in the Context of Economy, Society and Nature – Comparing Nine Composite Indices Measuring Country Performance. (SF-Working Paper Series No. 9/2020) http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/English/SFC_WP9_Kocsis.pdf

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Szántó Z. O. – Aczél P. – Csák J. et al. (2019): Foundations of the Social Futuring Index. Információs Társadalom, XIX, 4, 115–132. DOI: 10.22503/inftars.XIX.2019.4.8, https://inftars.infonia.hu/article.php?doi=inftars.XIX.2019.4.8

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Szántó Z. O. – Aczél P. – Csák J. et al. (2020): Social Futuring Index: Concept, Methodology and Full Report 2020. Budapest: Corvinus University of Budapest, http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/English/SFI_Concept__Methodology_and_Report_165x235_Elektronikus_linkelt_egyben.pdf

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Szántó Z. O. – Mueller, J. D. (2022): Social Futuring, Ancient and Modern. World Futures: The Journal of New Paradigm Research (közlésre elfogadva, megjelenés alatt)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tomka B. (2022): Társadalmi jövőképesség mutató a Corvinusról: Észak-Korea jövőképesebb, mint Svájc? 183, 4, 521–527. Magyar Tudomány, 183, 4, 521–527. DOI: 10.1556/2065.183.2022.4.11, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202204_f73795#matud202204_f73795
 
További elemzések és adatok
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1 * levelező szerző
2 Szántó Zoltán Oszkár – Aczél Petra – Csák János – Szabadhegy Péter – Morgado Nuno – Deli Eszter – Sebestény Judit – Bóday Pál: Social Futuring Index: Concept, Methodology and Full Report 2020. Budapest: Corvinus University of Budapest, 2020, 283 p. (Szántó et al., 2020).
Menü